A Kúria által eltitkolt ítélet

Az alábbiakban látható (ügyvédünk által megnyert), és a Kúria által is elvi jelentőségűnek minősített ítélet mérföldkőnek számít a peres eljárásokban. Annyira kedvezőtlen az OTP és ezáltal más bankok számára, hogy dr. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, a Bankszövetség megkeresésére leszedette azt a Kúria honlapjáról. 

Ezen eljárását egy, a Kúria és a Magyar Bankszövetség tárgybeli ítélet kapcsán folytatott levélváltása rögzíti. A 2016. április 11-én kelt levelet 2016. április 15-én, a Szegedi Ítélőtáblán tartott fellebbviteli eljárásban nyújtotta be az UniCredit Bank Hungary Zrt. jogi képviselője, mint okirati bizonyítékot. Dr. Wellmann György tárgybeli, Bankszövetségnek írt válaszlevele pedig lentebb olvasható a nyertes ítélettel együtt, amelynek teljes szövegét közzétesszük.

Ilyen körülmények mellett nem várhat tovább egy ilyen súlyú ítélet közzététele, attól függetlenül sem, hogy várhatóan nagy port kavarhat és újabb kiszámíthatatlan fordulatokat hozhat a devizahitelesek életébe.

De miért titkolják?

Nem csak azért, mert az adósnak kedvező ítéletet hoztak a tisztelt bírák és ezáltal újabb jogtalan végrehajtás szűnt meg. Ilyen fordult már elő máskor is, de itt most ennél sokkal nagyobb a jelentősége az ítéletnek. Ugyanis az ítéletben maga a Kúria mondja ki, hogy az OTP deviza alapúnak mondott kölcsönei valójában FORINT kölcsönök! És most jön a lényeg: így nem hárítható át az adósokra az árfolyamkockázat.

Így már érhető a tűzoltás a Kúria egyik vezetője részéről, mi lesz ha napfényre kerül az ítélet? A következmények – drámaian fogalmazva – beláthatatlanok; prózaian fogalmazva nagyon is beláthatók.

Lássuk röviden az előzményeket:

Az adós 2006-ban 6 millió FORINT kölcsönt vett fel az OTP-től ingatlan fedezetre. 2010-ben már nem tudta fizetni a megemelkedett részleteket, így átkerült az OTP Faktoringhoz. Mivel a törlesztők az egekig szöktek és neki nem lett könnyebb az élete, továbbra sem tudott fizetni, így 2013-ban megkezdődött a végrehajtás ellene.

Nem tétlenkedett, tudta, hogy egyedül nem boldogul és csak úgy tudja megmenteni az ingatlanát, ha keres egy jó ügyvédet magának. Az ügyvéd értette a dolgát egyből végrehajtás megszűntetési pert indított a bank ellen, amit első fokon meg is nyertek. A bank fellebbezett és minő meglepetés, a másodfokú bíróság a banknak adott igazat.

De az ügyfelet nem olyan fából faragták, mint aki könnyen hagyja magát. Felülvizsgálatot kértek és a Kúria elé vitték az ügyet, ahol a mellékelt történelmi jelentőségű ítélet született.

De mi történt a kúriai tárgyaláson?

A Kúria az ítélet indoklásában kimondta, hogy a szerződésben nincsen meghatározva sem tételesen, sem egyértelműen kiszámítható módon devizában a kölcsön összege. Azt is kimondja, hogy a meghatározottság hiányát nem orvosolhatja semmilyen utólagos közlés a bank részéről (pl. a később megküldött folyósítási értesítő sem). Az szerepel az OTP szerződésében, hogy a kölcsön összege 6 millió FORINT. Ennek fényében ez valójában nem is deviza, hanem forint kölcsön. A Kúria azt mondja, hogy ez a kölcsön forintról szól, forintban jött létre így annak “devizában történő nyilvántartása” jogellenes és így nem alkalmazható.

Miért mérföldkő?

Az ítélet tárgyát képező szerződés olyan “blanketta” szerződés, amely gyakorlatilag azonos szinte az összes deviza alapúnak szánt jelzálogalapú OTP Bank és OTP Jelzálogbank által megkötött fogyasztói szerződéssel.

És azért is mérföldkő, mert a Kúria által kialakított joggyakorlati környezetben született meg, különös tekintettel a 6/2013 PJE-re.

Miért kiáltanak fel sokan a hír hallatán?

Mert a Kúria ebben az ítéletében kimondta, hogy ez NEM DEVIZA ALAPÚ kölcsön, hanem FORINT KÖLCSÖN!

Álljon itt alapos szakmai magyarázat az adós jogi képviselőjétől, hogy még jobban érthetővé váljon az ítélet lényege:

„Ennek fényében ez valójában nem is deviza alapú szerződés, hanem forintkölcsön, a forintkölcsön devizában történő “nyilvántartása” kikötés valójában értékállandósági kikötés, amelyet azonban a Ptk. a szerződés megkötésekor nem ismert és nem is támogatott, azaz az nem érvényesíthető az adóssal szemben. Ezen hiányosság okán a törlesztő részletek sincsenek devizában jogszerűen meghatározva a szerződésben, mert azok a szerződés tárgyából képződnek, ám a szerződés tárgya, azaz a kölcsönösszeg jogellenesen került meghatározásra.

Összességében, a tárgybeli szerződés forintkölcsönről szól, amelynek kapcsán nem hárítható át a devizából származó árfolyamkockázat, mivel a kölcsönösszeg devizában nincs megadva és az értékállandósági kikötés jogellenes.

Magyarországon nincsen precedensjog, de a felsőbb bíróságok álláspontja igazodási mérce a bíróknak. Az említett ítélet nyomán az elmúlt hónapokban számos pozitív végrehajtás megszüntetési ítélet született meg az OTP Faktoring ellen.

Az ítélet azon megállapítása, miszerint az értékállandósági kikötés jogellenes, kellő elővigyázatossággal kezelendő. A felperesi jogi képviselő természetesen alapvetően egyetért vele, mivel álláspontja szerint is az esetek döntő többségében tisztességtelen kell, legyen egy ilyen kikötés a vizsgált relációban, hiszen a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

Ám ezen kérdéskör bizonyos fokú egyedi megítélést is igényelhet, ezt a megállapítást nem lehet általános jelleggel minden hasonló esetre fenntartás nélkül alkalmazni. Hangsúlyozandó, hogy a jogellenesség miértjére nem adott kellő magyarázatot a Kúria eljáró tanácsa és a Ptk. olyan diszpozitív (megengedő) jogszabály, amelyben rögzítettektől eltérő jogi megoldások is jogszerűek lehetnek, azaz csupán önmagában azért, mert a Ptk. nem nevesít bizonyos jogi megoldást, az nem automatikusan jogellenes (lásd lízing).”

Mi a következő lépés annak, aki hasonló cipőben jár?

Minden adósnak látnia kell, hogy a tárgybeli ítélet kapcsán sok olyan személy és szervezet újabb lendületet fog venni, amelyek az adósmentés jelszava alatt valójában csupán álmegoldásokat kínálnak az érintetteknek.

Ezért, keressen magának hozzáértő, felelős, nem a „bölcsek kövét” ígérgető, ködösítő, más tollával ékeskedő, hanem IGAZOLTAN SAJÁT ÜGYINTÉZÉSBEN ELÉRT EREDMÉNYEKET FELMUTATNI TUDÓ szakembert és álljon ki az igazáért, mert megéri.[/tovabb]

Az ítélet szövege teljes terjedelemben ide kattintva olvasható illetve tölthető le.